Porgesz Béla (1861-1934) népszerű vendéglős volt Esztergomban. A Széchenyi téren  és környékén számos vendéglőt, sörcsarnokot, kávéházat működtetett. Vendéglőiben  többek között rendszeresen fellépett a katonazenekar, s gyakori vendég volt  Piroska Miska dunaszerdahelyi bandája.   Ő nyitotta meg Esztergomban az első állandó mozgóképszínházat, az első mozit a Korona  n... Tovább

Magyary László ifjú   (1865-1919) fazekas, kályhagyáros, városi képviselő   A családnak 1825-től 1867-ig a Deák Ferenc utca 42- ben volt kályhagyára, amelyet még 1812-ben  a legidősebb Magyary László alapított. 1898-ban a  Tarkaság egyesület titkára lett. 1901- ben ő alapította a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjintézetét, amelynek vezetője is volt. 3o évig volt vá... Tovább

Lenkei Emil ( Pécs 1877-?) Pécsett lépett a a Fonciére Biztosító szolgálatába, amelynek munkatársaként  Szombathelyen és Budapesten is dolgozott. 19o1-ben került Esztergomba, s 1917-től a biztosító vezértitkára lett. 192o-tól az Esztergomi Behozatali és Gyógyáru RT. igazgatója volt. 1937-től kereskedelmi tanácsos. Elnöke volt  az Izraelita Kulturális Egyletnek, s tagja volt a vármegyei törvényhat&o... Tovább

Laiszky János ( 1855-1916) nyomdász. Kezdetben a  Buzárovits nyomda vezetője volt, majd 1881-ben megnyitotta saját nyomdáját a Simor János utca 524-ben, a mai 2o.  szám alatt.   Részt vett a város közösségi életében is, tagja volt a Tarkaság nevű egyesületnek. Halála után felesége, Bauer  Borbála ( 1861-1932) működtette tovább a nyomdát. (Pifkó Anna, helytörténész, a megyei egyes... Tovább

Áldory Mór (Esztergom, 1845-1920) orvos Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Bécsben végezte.1872- ben szerzett orvosi oklevelet, majd belgyógyász szakorvosként dolgozott. 15 éven keresztül volt a kerületi munkásbiztosítási pénztár főorvosa. 1876- ban a kolerajárvány idején  kiemelkedő munkát végzett, s ezért kitüntetésben részesült. 1885-ben szentgyörgymezei körorvo... Tovább

ÁGFALVI IMRE  (1893- 198o) erdőmérnök Közép-és főiskola tanulmányait Selmecbányán végezte. 1924-ben került Esztergomba az erdőgazdasági szakiskolába. 1928-ban  főerdőmérnöknek nevezték ki, de továbbra is tanára maradt a szakiskolának, amelynek  1938-tól  1948-ig igazgatója is volt. Az iskola államosítása után  a városi tanács építési osztályán dolgoz... Tovább

  Ács Flóris szabómester 1848-ban nemzetőr volt, s naplót írt  az 1848-as eseményekről. Kebelbéli polgárként részt vett a városi közgyűléseken. Tudjuk róla, hogy 1844-ben  a   mai  Széchenyi tér 14-ben, majd egy évvel később a 13-ban lakott. 1846  és 1866- között a mai Deák Ferenc utca 9-ben élt. 186o-ban  178 forintot gyűjtött össze a városban a Magyar Tudományos Akad&e... Tovább