Egyesületünkről

A 2017 decemberében alakult újjá a Komárom –Esztergom Megyei Honismereti Egyesület Péczeli József néven.

Egyesületünk legfőbb célkitűzése:

Olyan közösségi célú, önkéntes és öntevékeny társuláson alapuló kulturális tevékenység, amely a szülőföld, a lakóhely, a szűkebb és tágabb haza történetének, természeti és gazdasági értékeinek, népéletének, kulturális hagyományainak tiszteletét, gyarapítását, megismerését és megismertetését szolgálja.

A megyei honismereti mozgalomban tevékenykedő helyi egyesületek, klubok, szakkörök, hagyománygyűjtő és hagyományápoló együttesek, egyének önkéntes társuláson alapuló összefogása, akcióinak, rendezvényeinek, szervezeti feladatainak támogatása.

Az Egyesület tevékenysége, feladatai:

Segíti és összehangolja a honismereti mozgalomban tevékenykedő helytörténet-, intézménytörténet-, üzemtörténet- és krónikaíró, továbbá néprajzi-, nyelvjárási-, etnikai-, szociográfiai-, tárgy- és adatgyűjtő, feldolgozó amatőr helytörténészek, szakkörök, valamint műemlék-, múzeum-, természet- és várbaráti körök, társadalmi és művészeti hagyományokat fenntartó lokálpatrióta magánszemélyek és közösségek munkáját; Mint ahogy az első mondatból is kitűnik ez az egyesület nem minden előzmény nélkül jött létre, hiszen megyénkben a honismereti, helytörténeti munka, már évtizedek óta működik, létezik. Annyiban vagyunk újak, hogy pár lelkes, eddig is honismerettel foglalkozó ember 2017. decemberében újra alapította az ideiglenesen megszűnt egyesületet.

A munka viszont szinte folyamatos volt és ezért köszönet illeti meg az egyesület előző vezetőit: Gyüszi László és Kovács Lajos elnök urakat, Dr Ravasz Éva  és Tapolcainé dr. Sárai Szabó Éva elnök asszonyokat és mindazokat a lelkes egyesületi tagokat, akik már az 1970-es évektől kezdve részt vettek ebben az értékmentő munkában.

 

Most következzen egy rövid áttekintést arról milyen fontosabb események zajlottak le a megyében a Honismereti Egyesület szervezésében az elmúlt évek során.

1987-ben III. és 1989-ben IV. Országos Kiadványszerkesztői Konferenciát megyei egyesületünk Esztergomban, ill. Kisbéren rendezte meg.

1988-ban Tatán rendezte meg a Honismereti Szövetség a megyei egyesülettel közösen a XVI. Országos Honismereti Akadémiát: Nemzeti emlékhelyek. Az egyházak és a honismeret címmel.

2002-ben Várak története és védelme címmel ugyancsak Tatán került megrendezésre a VII. Ifjúsági Akadémia.

2004-ben ismét az akkori megyei egyesület látta vendégül Esztergomban a felnőtt honismerőket. Az igazi Balassi. A határ menti kulturális kapcsolatok címmel rendeztük meg a Honismereti Szövetség egyik legfontosabb országos eseményét, a XXXIII Országos Honismereti Akadémiát.

A VIII. Iskola és Honismeret Konferenciát 2008-ban Honismeret és önkormányzat címmel Esztergom és Dorog városa közösen rendezte meg.

2009-ben ismét Esztergom adott otthont a XIII. Országos Kiadványszerkesztői Konferenciának, melynek témája a Hagyományőrzés és hagyományátadás a honismereti kiadványokban volt.

2013-ban ugyancsak Esztergomban került sor a XVIII. Országos Ifjúsági Akadémia megrendezésére. Itt a Viseletek és kiegészítők családomban és környezetemben volt a téma.

Az Ifjúsági Akadémiákon a középiskolás és az utóbbi években általános iskolás 7-8. osztályos tanulói 2007-től folyamatosan részt vettek, képviselték megyénket. Büszkék vagyunk rájuk, hiszen bennük látjuk a jövő honismerettel, helytörténettel foglalkozó, elkötelezett embereit.

A lelkes ifjúságot azonban tanítani, irányítani kell, ezért a Honismereti Szövetség egy-egy megyével összefogva már ötödik alkalommal szervezte meg a Hon-és Népismereti Konferenciát, melyen a leendő pedagógusoknak nyújtottunk módszertani segítséget a honismeret, helytörténet tanításához.

Az a megtiszteltetés érte immár újjá alakult Egyesületünket, hogy ezt az országos rendezvényt 2018 októberében, Esztergomban a Vitéz János Tanárképző Központ, a József Attila Általános Iskola és a visegrádi Madas László Erdei Iskola szakmai segítségével rendezhettük meg, melynek témája: A honismereti táborok, tanulmányi kirándulások, erdei iskolák szervezésének módszertani kérdései volt.

A felsoroltak csak a legfontosabb, országos események voltak. Tudjuk, hogy a megye szinten minden kis falujában, de a városokban is működnek hagyományőrző egyesületek, baráti körök, akik nagyon sokat tesznek azért, hogy megőrizzék és továbbadják településük hagyományait, felkutassák és közreadják helytörténeti érdekességeit.

Nagyon fontosnak érezzük, hogy a megyében működő ezen civil szervezetekkel szorosan tartsuk a kapcsolatot és segítsük egymás munkáját, részt vegyünk egymás programjain.  

Mint ahogy eddig, a továbbiakban is nagy hangsúly szeretnénk fektetni a határon túli kapcsolataink erősítésére, kibővítésére.