Magyar nyelv napja

                       

 

A magyar nyelv napja

A magyar nyelv napját 2009 óta április 23-án ünnepeltük, 2011-től viszont  november 13-án.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott IX. tisztújító közgyűlésén, elfogadva Graf Rezső javaslatát, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki. 2008-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett.

„A Magyar Nyelv Múzeuma - reményeink szerint - a kutatásnak, a tudományos műhelymunkának is otthona lesz. Könyvtár, hangtár, kutatószoba áll azok rendelkezésére, akik elmélyülni kívánnak egy-egy nyelvi jelenség tanulmányozásában. Széphalom a magyar-szlovák határ mentén fekszik, nyilván vonzani fogja a határon túli látogatókat, s teret nyit a nyelvi kölcsönhatások vizsgálatának. Máris van érdeklődés a tengeren túlról, olyan kívánságot fogalmaztak meg, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma segítsen az Új Világba elkerült magyarok nyelvcserére kényszerült leszármazottainak képet alkotni elődeik anyanyelvéről, kultúrájáról. Széphalom, amely utoljára Kazinczy idejében volt egyik szellemi központja a magyarságnak, ismét vállalhat hasonló küldetést.

A honismereti mozgalom is minden bizonnyal hamar fel fogja fedezni, hogy a Magyar Nyelv Múzeuma milyen kiváló lehetőségeket nyújt. Hagyományaink, nemzeti értékeink tükrözője a nyelv, ez a széphalmi új csarnokban szemléletesen igazolódik majd. Múlt és jelen találkozik szerves egységben. Társadalmi közügy, hogy Széphalom ezután is nemzeti zarándokhelyünk legyen, s hogy szellemiekben, magyarságtudatban gazdagodva indulhasson innen tovább a látogató.

Dr.Kováts Dániel

(Épül a magyar Nyelv Múzeuma c írás megjelent a Honismeret c. folyóirat 2007/3. számában)

2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. 

„Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták hogy:

  1. §Az országgyüléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki.
  2. §A törvénycikkek valamint már a jelen országgyülésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.
  3. §Országgyülési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt Részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyüléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék.
  4. §A magyar udvari Cancellaria útján az ország határain belől bocsátandó minden iratokban, akár legyenek ő Felsége által aláirva, akár nevében adassanak ki - és így a magány folyamodásokra kelendő rendeletekben és határozatokban is - szinte a magyar nyelv használtassék.
  5. §A királyi Helytartótanács minden nemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyző-könyveiben, valamint ő Felsége eleibe terjesztendő felirásaiban, és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézményeiben a magyar nyelvet használja; - azon levelezések, mellyeket a királyi Helytartótanács a hadi fő-, és az ő Felsége örökös tartományaibeli polgári törvényszékekkel s kül-országi törvényhatóságokkal folytatand, ide nem értetvén.
  6. §A királyi udvari főtörvényszék nyelve az ország határain belől indított minden perekre nézve, valamint az ország határain belőli minden itélőszékek - következéskép a szentszékeknek nyelvök is, a magyar lészen; s azon itélőszékeknek hivatalos minden egyéb dolgaik is magyar nyelven folytatandók.
  7. §A kapcsolt Részekbeli törvényhatóságok a magyarországi hatóságoknak magyar, - ezek pedig a kapcsolt Részekbeli törvényhatóságoknak latin nyelven irt leveleiket is fogadják el; tárgyalják, és azokat illő válasszal lássák el.
  8. §Ő Felsége már kegyelmesen elrendelte, hogy a magyar nyelv a kapcsolt Részekbeli fő-, és minden közép iskolákban (Academia és Gymnasiumokban) mint rendszerinti tudomány taníttassék; - nem különben
  9. §Ő Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.”

 

Valóban, mindkét dátum fontos esemény a magyar nyelv továbbélése szempontjából.

Örkény István: Újszülött fiamhoz írott értekezés anyanyelvünk egynémely sajátosságáról című művében ezt írta:

„A magyar nyelv: igézetes hangszer, melyen csak kevesen tudnak játszani. (...)Válaszd meg mestereidet.  A holtaktól tanulj: Csokonaitól, Aranytól, Petőfitől és József Attilától. Az élőktől is tanulj, a szíve szerint beszélő néptől, melynek nyelvtana óránkint és falvankint és kilométerenkint változik, mint az eleven víz.

Móricz Zsigmondot így írt A Kelet Népében 1941-ben megjelent cikkében:

„A magyar nyelvet nem kell félteni. A magyar nyelv ezer év óta mindenesetre itt él, és uralkodik (…) Az ezeréves szavak, ahogy a sötétségből, oklevelek latin masszájából elő-előbukkannak, oly fényesek és ragyogóak, mint a csillagok. (…) Nem tudom azt, hogy hány nyelvből rakódott össze nyelvünk, míg ilyen fényes lett, már ezer év előtt! Semmiféle tudományos akadémia nem vigyázott rá, mégis csodálatosra érett. A magyar nyelv így fog tovább élni: a magyar ember erejének, életkedvének, életrevalóságának fegyvereként.”

 Őrizzük, beszéljük, s adjuk tovább gyönyörű magyar anyanyelvünket!

Forróné Virág Zsuzsa