Az első fedett uszoda

 

 

Magyarország első fedettuszodáját, 1912. április 18-án nyitották meg Esztergomban.

 

Az első fedett uszoda

 

Azt régóta tudjuk, hogy Esztergom sok mindenben volt az első, ahogy azt is tudjuk, hogy ez az elsőség sok esetben titokban marad.

 

Sőt, sok-sok elsőséget - ilyen vagy olyan okokból - de rendre igyekeznek elhazudni, elhappolni tőlünk, amiben persze nem kell elsőre szándékosságot vagy rosszindulatot feltételeznünk, de akkor sem esik jól.

 

Nincs ez másként Magyarország első fedett uszodájával sem, ami éppen ma 108 éve, azaz 1912. április 18-án, Esztergomban nyitotta meg kapuit.
Hogy a propaganda mégis miért a Margit-szigeten épült és 1930-ban megnyitott fedett uszodát tekinti esőnek, arra talán a névadó, tervező, építész (Hajós Alfréd, a "magyar delfin") lehetne az ok, viszont a dátumok és tények makacs dolgok.

 

Ha nagyon messziről indítanám a hazai és esztergomi fürdőkultúrát, akkor a rómaiak Esztergom területén működő fürdői után, a "magyar időkből", az 1100-as évek végén érdemes kezdeni kutatást, ugyanis III. Béla felesége, Antiociai Chatillon Anna épített Esztergomban fürdőt /balnea communia/, így a Bizáncból "importált" fürdőkultúra itt, Esztergomban jelent meg először.
Alig egy évszáddal később pedig, az 1238-as feljegyzések már mint magyarországi közfürdőként emlegetik az esztergomit.

 

A középkorban folyamatosan működött Esztergomban meleg-vizes fürdő, mely szerencsésen túlélte a tatárok barbár dúlását, később pedig a török hódoltság alatt fejlődött tovább az esztergomi fürdőkultúra.

 

Tudjuk azt is, hogy az egykori három, még különálló település, Esztergom (szabad) királyi város, Szent Tamás település és a Víziváros találkozásánál meleg vizű tó (Hévíz-tó) volt található.
1201-ben Imre király az esztergomi káptalannak adományozta a tavat és a környező települést.

 

Az első esztergomi és feltehetőleg magyarországi közfürdőt pedig IV. Béla király a Keresztes lovagok esztergomi házának adományozta 1238-ban, akik Szent Erzsébetről elnevezett kórházat (ispotályt) építettek, a fürdő vizét pedig a hagyományos felhasználás mellett, gyógyításra is használták.

 

Amikor 1543-ban a törökök elfoglalták Esztergomot, maga az érsekség és a káptalan is elhagyta a várost és a Hévíz-tó és annak környéke is a törökök fennhatósága alá került.
Ők a tó dél-keleti malmát lőpormalommá alakították át, sőt erőddel is védték.
A malom első ábrázolása Sibmacher 1595-ös Esztergom-metszetén látható.
A törökök azon túl, hogy esztergomi a durván 130 éves (1543-1595 és 1605-1683) tartózkodásuk alatt számolatlan rombolást vittek véghez, a fürdőkultúra fejlődésére pozitív hatással voltak, így a tó észak-nyugati végénél álló nyolcszögletű kőből épített fürdőmedencét is rendszeresen használták, sőt díszes magánfürdőket is építettek.
Ennek egyik példája, hogy a Vízivárosban a városfalon belül Szép (Güzeldzse) Rusztem budai pasa fürdőt építtetett az 1559-1563-as évek között.
Ez a felépült új fürdő egy kétkupolás és díszes épület volt, melynek fürdőmedencéje kőlapborítást kapott, az udvarát pedig vörös márványlapokkal díszítették, melyen egy kőből faragott szökőkút is állt.
Az 1594-95-ös várvisszavételi ostromban e fürdő megsérült, és már nem épült újra, helyére lakóházat építettek.
Viszont az úgynevezett "Kis fürdő" túlélte a török uralmat, melyről Evlia Cselebi török utazó 1663-ban a következőket írta:

 

„… a Budai kapu előtt egy kis erőd van, mely, miként Kanizsa vár tömésfala, tizenöt lépés vastag tömésfából áll.
Ezen a falon belül az ároknál egy kis kupolás meleg fürdő van.
Az idegenek és a szolgaféle népek ebbe a meleg fürdőbe járnak…”

 

Esztergom visszavétele után, 1683-tól a terület ismét a káptalané lett.
Gróf Sándor Antal királyi kamarás vette meg 1792-ben a területet és a tó nyugati részét feltöltette, a források vizét medencébe vezette, mely fölé fürdő-házat építtetett, a földszinten pedig malmot üzemeltetett.

Az egykori Hévíz-tó: Az esztergomi vár erődítéseinek és közvetlen környékének alap- és helyrajza 1756 (részlet)

 

 

Az egykori Hévíz-tó: Árvíz rajza Esztergom sz[abad] k[irályi] városának az 1838. évből (részlet)

 

Dr. Horváth István, a Balassa Múzeum címzetes igazgatója több kutatásában említi, hogy az 1840-es években nagyszabású építkezésbe kezdett ezen a területen az esztergomi főkáptalan.
Ennek során a mocsaras, nádas, hínáros Hévíz-tó medrét feltöltették és egy közel 500 méter hosszúságú föld alatti alagútrendszeren vezették el a régi tómeder forrásainak összegyűjtött vizét, amit a kialakított strandmedencébe eresztettek.
Az egykori tó-mederben, 1600 vörösfenyő cölöpre épült meg Gramling Ignác és Zofahl Lőrinc tervei alapján a klasszicista stílusú Fürdő Szálloda, melynek vendégeit éppúgy várta az új fürdő, mint a helyieket.

 

A fürdőház a Fürdő szállóval közel egy időben, 1850 körül épült klasszicista stílusban, szintén Zofahl Lőrinc tervei alapján.

A lecsapolás utáni, beépített állapot: Esztergom sz[abad] kir. város térképe. [193?] Buzárovits Gusztáv.

 

 

Az egykori Hévíz-tó helye és a források a mai belvárosban. (Dankó Kristóf és Zsembery Ákos: “Esztergom Hévíz városrész fejlesztési terve”)

 

 

A Fürdő Szálló, fénykorában.

 

Az új Fürdő Szálló pár év alatt az esztergomi társas élet központjává vált.
Itt rendezték a nagyobb vármegyei és farsangi bálokat, sőt már az épület első éveiben, igazi hírességek, történelmi személyek, művészek is megfordultak a falai között.
1848. szeptember 5-én Döblingbe menet itt szállt meg egy estére Széchenyi István (első, esztergomi sikertelen öngyilkossági kísérletével egyidőben), október 18-án Kossuth Lajos töltötte itt az éjszakát toborzó körútjára során. Ekkor született meg - a hitelen jött viharban - az őt éltető esztergomiak ajkán, az “Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára...” strófa, a már ismert toborzódal dallamára. 1856 április 22-én pedig itt lépett először színpadra - hatévesen - Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya" és még ugyanebben az évben a 19.századi romantika legjelentősebb zeneszerzője, Liszt Ferenc volt a szálló vendége 1856. augusztus 31-én a bazilika felszentelésének napján, az Esztergomi mise bemutatása után, hogy csak néhány “húzónevet” említsek.

 

Az előzményekhez és az esztergomi fürdőkultúrához szervesen kapcsolódik az “úszó uszodák” rövid története is. Ezek általában kosárszerűen a vízbe lógatott faszerkezetek voltak, amelyek nem engedték, hogy a sodrás elvigye az úszókat, cserébe ugyanakkor mégis természetes vízben fürödhettek. Ha nehezebb edzésre vágyott valaki, akkor akár a sodrással szemben is úszhatott. A fauszodák többségére az volt a jellemző, hogy nem állandóan azon a helyen működtek, ahol először megnyíltak. Hajóként vontathatóak voltak, így akár téli pihenő kapcsán, akár máskor áthelyezhették őket, ha jobb helyet találtak számukra. Jellemző volt, hogy korláttal, kabinsorral rendelkeztek.

 

Esztergomban elsőként 1863. május 1-én nyílt meg Korányi József "úszó" uszodája a Kis-Dunán, ami egészen a századfordulóig folyamatosan működött. A Korányi által létrehozott fauszoda strand, szanatórium és fürdőszoba volt egyben.

Korányi József "úszó uszodája".

 

Majd megjelent a konkurencia és 1907-ben a Nagy-Dunán, Párkánnyal szemközt egy új, modern uszoda kezdte meg működését Kósik Ferenc építési vállalkozó jóvoltából. Ez lett a társasági élet, valamint az evezős- és úszóversenyek központja, így ez a fa uszoda adott helyet a Hajós Egylet csónakjainak is. A város támogatta az uszodát, mivel az a szegény sorsú gyermekeknek is biztosította a fürdési és úszási lehetőséget.

 

Ez az új uszoda meg is pecsételte a város első folyami uszodájának sorsát, ugyanis Korányi özvegye 1908-ban már nem tudta megnyitni az igen rossz állapotban lévő létesítményét, mivel a város az új nagy-dunai uszoda mellett már nem folyósított segélyt számára, így a városnak egyetlen fauszodája maradt.

Kósik Ferenc "úszó uszodája" a Nagy-Dunán.

 

Kósik uszodája jól prosperált, a Nagy-Duna friss vizének köszönhetően sokan látogatták, a nyári társasági élet fontos helyének és helyszínének számított, nem egy hangversenynek adott helyet.

 

Ez az állapot nem tartott sokáig, ugyanis 1912. február 22 - én (az első fedett uszoda elkészültének évében), a téli hónapokra a fagymentes Kis-Dunába vontatott faszerkezet a tűz martalékává vált, így a város ismét folyami uszoda nélkül maradt. Hogy a tűz a Korányi uszoda szimpatizánsainak vagy a véletlennek köszönhető, sosem derült ki.

 

A Kis-Duna ezen a szakaszon meglévő fagymentessége a Hévíz-tavat tápláló meleg vizű forrásoknak volt köszönhető.

 

Visszatérve a szárazföldre, 1885-ben a területen egy újabb fürdőt nyitott meg Eckstein Mór vállalkozó a káptalani malom mellett, amely egy nagyobb, egy kisebb társas fürdőt, valamint három magánfürdőt foglalt magában.
Szűk egy évtizeddel később, 1894-ben az Esztergomi Takarékpénztár vette meg ezt a fürdőt, hogy egy korszerűbb uszodát létesíthessenek, amely 1899. június 30-án nyitotta meg kapuit az úgynevezett Malya kertben.

 

Az eseményről így számolt be az Esztergom és Vidéke

 

“Esztergom-fürdőhely.
Immár elkészült a Malya-kertben a Takarékpénztár uszodája s néhány nap óta nagy vigan lubickolnak a hatalmas bassin-ben férfiak nők egyaránt.
Vasárnap egy igen előkelő fővárosi kiránduló társaság tekintette meg az uj alkotmányt s mondhatjuk, még sokkalta jobban el volt ragadtatva, mint jó magunk.
Egy orvosegyetemi tanár is volt köztük, aki ismételten hangoztatta : hogy az esztergomiak nem tudják, mily kincset hagynak felhasználhatlanul, a kitűnő hévizi forrásokat fürdőhely céljaira fel nem használván. Egyáltalán az idegenek kezdenek tudomást venni róla, amit bizonyít, hogy ujabban egy verseci s egy budapesti családot küldött városunkba háziorvosa, kizárólagosan a Malya-viz használata végett.
Ajánljuk e körülményt az Orvos Egylet figyelmébe; nekik kellene első sorban mozogni; bizonyosra vesszük, hogy a fürdőhely megteremtésére (persze aligha esztergomi) akadna vállalkozó. De hogy az uj uszodára visszatérjünk: talán a Takarékpénztár e közhasznú alkotása is egy ujabb lépés a cél elérése felé. Rendkívül takaros, sikerült építmény. A harminc kényelmes kabin világoszöld szine kellemesen harmóniái a tükör granátzöldjével. S a viz még enyhébb, mint a régi medencefürdőké. És minden ragyog a tisztaságtól. Hát megint csak ott vagyunk, hogy a közönség nevében a derék pénzintézetnek halát kell szavaznunk.” (1899. július 2.)

 

Az 1900-as évek első évtizedében a nem olyan távoli Kovácspatak fauszodája, a nagy-és kis-dunai “úszó-uszoda” és a Takarékpénztár uszodája jól kiegészítették egymást, így Esztergom ebben az időben igen jól ellátottnak számított a fürdési és úszási lehetőségek terén.

A teljesen megépült Szent István Artézi Fürdőtelep látképe.

 

1907-ben a Takarékpénztár kérelmére Riegler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár megtekintette a fürdőt és számos értékes javaslatot adott. A fejlesztéshez indokoltnak tartotta többek között a főkáptalani források megszerzését, az új uszoda befedését és összekötését a vízgyógy-intézeti részleggel, hogy azt kora tavasztól késő őszig használni lehessen. Felmerült a gyógyfürdővé nyilvánítás gondolata is.

 

Az új évszázad első évtizedében, 1907-ben kezdődött meg a Szent István Kút fúrása, melynek során Zsigmondi Béla, artézi kútfúró 140 méter mélységig jutott. Ismételt rövid szünet után, 1909-ben nagyszabású terv keretében, már a melegvíz-források feltárásáért folytatták és mélyítették a fúrásokat.
Az új német cég közel 325 méterre mélyítette a kutat, melyet 1910. augusztus 4-én fejeztek be, a mélyített kútból pedig 29,6 Celsius-fokos vizet nyertek.
Erre, Váczy-Hübschl Kálmán tervei alapján építették meg a fedett uszodát, melyet aztán 1912. április 18-án, azaz ma 108 éve adtak át. Az 50 méteres versenymedence átadására pedig 15 évvel később, 1927. augusztus 7-én került sor. A felújított gőz-és kádfürdő megnyitását pedig 1941. karácsonyára időzítették:

Esztergom és Vidéke 1941. december 20.

 

 

A fürdő-együttes történetileg kialakult egysége.

 

Ezzel az új fedett uszodával, illetve a közel 30 Celsius-fokos vízzel - egyéb iránt - az esztergomi Fürdő Szálló tekinthető az első magyarországi "wellness szállodának is" hiszen nem csak kültéri, gőz-kád, hanem fedett uszoda is kapcsolódott hozzá, ami a maga nemében egyedülálló volt.

 

És, hogy ez az elsőség megingathatatlan dokumentumok útján is érvényt nyerhessen, jöjjenek a korabeli fényképek tudósítások, melyeknek valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen.

 

Itt kell megjegyezni, hogy az első világháborús sérüléséből Esztergomban lábadozó Kertész André, pont ebben az időben töltött pár évet a városban (sokunk örömére), így keresve sem lehetett volna híresebb, nevesebb fotográfust találni arra a feladatra, hogy a fedett uszoda létét dokumentálja. Kertész André 1917-es képei kellően erős bizonyítékok arra vonatkozólag, hogy a már “bejáratott” esztergomi fedett uszoda képi mivoltában és megörökíthető formában - első fedett uszodaként - létezett.

 

Így számolt be minderről Kertész André, amiből megtudhatjuk azt is, hogy leghíresebb esztergomi fényképét (víz alatt úszó) mi inspirálta:

 

“Megsebesülésem után kórházban voltam majd 9 hónapig. Mindennap mentünk úszni az uszodába, és egyszer észrevettem a víz torzításait. Amikor ezeket fényképeztem, a bajtársaim mondták, őrült vagy! Miért fényképezed ezeket? Válaszoltam nekik: Miért csak a barátnőket? Ez is létező dolog. Hát így fényképeztem az első torzulást 1917-ben, ezt különbözők követték később, (különösen az aktok 1933-ban.) “

 

“1915-ben megsebesültem, a balkezem megbénult. Az egész karomat sínbe tették. Nagyon nehezen raktam a lemezt a gépbe, de gyakoroltam és apránként sikerült. Masszázzsal, úszással kezeltek minket sebesülteket. A medence vize gyönyörűen kéklett. Körülültük a fiúkkal és egyszerre megpillantottam a reflexeket a víz felületén és a könnyű mozgást. Ezek idézték elő a torzulásokat és én elkezdtem fényképezni. A fiúk persze mind fényképet szerettek volna küldeni a barátnőjüknek, és azt mondták, örült vagyok, hogy ilyen felvételeket készítek. Rendben van, őrült vagyok, de ezután is sok hasonló felvételt csináltam, főleg a Vöröskereszt kiadandó könyve számára. A jókat kiválasztották közlésre, sajnos ezek elvesztek.”

 

És jöjjön a kép, ami egyéb iránt Sir Elton John több mint 8.000 darabos fénykép-magángyűjteményének egyik kedvenc darabja:

Kertész André 1917. augusztus 31-én készítette Esztergomban a Mala uszodában. (Tulajdonos: Sir Elton John)

 

De visszakanyarodva magához a fedett uszoda épületéhez, az már csak apró eperdarabka a tortán lévő habon, hogy aki emlékszik Kern András "levehető ajtós NDK turmixgépére" (Halló, belváros/1979), nem csodálkozik azon sem, ha az első magyarországi fedett uszoda és a kabarétréfa között - 67 év különbséggel - még némi párhozam is felfedezhető.

 

Bár az esztergomi, azaz az első magyarországi fedett uszodának nem az ajtaja, hanem a teteje volt "levehető". Ezzel a megoldással szintén úttörő volt a korabeli építészeti megoldások terén.
Így, a ma 108 éves - különleges - esztergomi épületünk nem csupán a magyarországi első fedett uszoda megtisztelő címre, hanem az első magyarországi "nyitható-levehető tetejű" fedett uszoda címre is számot tarthat, ami még tovább növeli "értékét".

A "férfi" medence és a fedett uszoda, nyitott tetővel.

 

 

A fedett uszoda nyitott tetővel.

 

 

A fedett uszoda a "vízköpő" felől fotózva.

 

Ez, egyéb iránt 1912-ben itt Esztergomban majdnem akkora építészeti bravúr volt, mint bő fél évszázaddal előtte "Európa első LEGO-ja", ami szintén Esztergomban készült el, amikor persze a Dánok még azt sem tudták, hogy mi fán is terem...
Ez nem volt más, mint az esztergomi reneszánsz Bakócz-kápolna 1.600 darabrabra történő szétfűrészelése-szétbontása, majd a számozás alapján újra összerakása-összeállítása és beintegrálása az új, klasszicista bazilikába.

 

De az egy másik történet, úgyhogy kanyarodjunk vissza az első magyarországi fedett uszodához, most már a korabeli dokumentumok - helyi újságcikkek és fényképek- útján.

Fotó:Kertész André (1917)

 

“A takarékpénztári fürdő megnyitása.

 

A fürdőzni vágyó közönség bizonnyára örömmel veszi tudomásul azon hírünket, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság által emelt pompás új fedett uszoda e hó 18-án, vagyis ma délután megnyílik. A takarékpénztár igazgatósága ugyanis ma délután 3 órakor tartandó ülése után, tehát 4—5 óra után fogja megtekinteni ez új létesítményét, mely alkalommal azt rendeltetése céljának a nagy közönség használatára át is adja.

 

A főszezon megkezdéséig ez új uszoda felváltással lesz használható, mig majd nyáron a férfiak és nők részére külön uszoda fog rendelkezésre állani.
Az uj uszoda látványosság számba megy, modern építése és a hygiénia minden követelménye figyelembe vétele folytán. Az épület tisztán vasbetonból van emelve, hatalmas vasgerendák tartják leszedhető üveg fedelét, vízvezetéke háromféle vizet szolgáltat és berendezése annyira tökéletes, hogy a legkényesebb vizgyógymód kezelésre is használható.
E megnyitóra az igazgatóság felkérése folytán ez úton hívjuk fel a részvényesek és a közönség figyelmét és közöljük, hogy e naptól kezdve az uszoda, illetve a melegebb idők beállta után az egész fürdőtelep összes berendezkedéseivel a közönség rendelkezésére fog állani."
(Esztergom és Vidéke 1912. április 18.)

Fotó:Kertész André (1917)

 

"Az uj fedett uszoda megnyílt!
A minden kényelemmel berendezett és fütött uszodát már üzembe hozta bérlője s a fürdőző közönség máris tömegesen látogatja és vígan lubickolnak a gyönyörű és kellemes 28 C. vízben és az ugyancsak 26—28 C. fokra melegített óriási nagy csarnokban élvezettel használják a kitűnő és teljesen modern berendezésű zuhanyokat, mosdót, lábfürdőt, napfürdőt s hangzik a dicséret: milyen szép, milyen kellemes stb. Mint értesülünk, amig a nyitott uszoda is megnyitható lesz, addig nők és férfiak felváltva használják a fedett uszodát, és pedig: férfiak reggel 5 órától 8-ig, nők 8 órától 11-ig, férfiak 11 órától este 8-ig.
Itt említjük meg, hogy nyaralók részére bútorozott lakásokat a fürdő bérlője, Réger István díjtalanul közvetít. Akinek tehát nyaralók részére alkalmas bútorozott lakása, vagy szobája van, jelentkezzék Réger Istvánnál.”
(Esztergom és Vidéke 1912. április 21.)

Fotó:Kertész André (1917)

 

"Mint értesülünk, az Esztergomi Takarék- pénztár tulajdonát képező Szent István fürdő fedett uszodája az üvegfedél leszedése által nyári uszodává alakíttatott át és igy a mai naptól fogva mindkét uszoda, - egyik a nőknek, másik a férfiaknak - egész nap nyitva van."
(Esztergom és Vidéke 1912. július 9.)

Fotó:Kertész André (1917)

 

Érdekes adalék, hogy az 1920-as években az “Artézi Forrásvíz Vállalat” szénsavval dúsítva palackozta az uszodát is tápláló forrás vizét, „Szent István forrásvíz” néven. Természetesen nem a medencéből vételezték és használták fel a vizet a palackozásra.

 

“Szent István ásványvíz. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. felhagyott malomüzeme helyiségében kiváló artézi vizét értékesítendő „Artézi forrásvíz Vállalat "-ot létesít, melynek vezetésére megnyerte Walter Béla oki. gyógyszerészt, kinek közreműködése bizonyítja a teljes hygénikus és szakszerű gyártást. E vállalat saját védjegyzett és ólomzáros Üvegeiben már e hó végén forgalomba fogja hozni a szénsavval telitett „Szent István" ásványvizet, valamint a málna, citrom és ananásszal ízesített alkoholmentes „Gyümölcsviz"et (garőz). Teljesen modern berendezésű töltőgépei a napokban szereltetnek fel és minden irányú intézkedés folyamatba tétetett arra nézve, hogy Esztergom ezen értékes hévvize a fogyasztó közönség részére mielőbb üdítő asztali és gyógyvíz alakjában is rendelkezésre álljon.” (Esztergom és Vidéke 1924. december 18.)

 

Röviden és a mai dátumhoz kötötten ennyit érdemes tudni a ma 108 éves, első magyarországi fedett uszodáról, az előzményekről, a kapcsolt bizánci-török fürdőkultúráról, az egykori Hévíz-tóról, a folyamatosan fejlődő és a 19. századig országos szinten is vezető szerepet betöltő esztergomi fürdőkultúráról.

 

Csak bizakodhatunk abban, hogy egyszer majd a felújított Fürdő Szállóval együtt ismét régi jó hírében és pompájában ragyoghat!

 

Dankó Kristóf és Zsembery Ákos építészek 2017. áprilisában igen impozáns tervet adtak le “Esztergom Hévíz városrész fejlesztési terve” címmel, melyben a Hévíz-tó, illetve annak egy része, durván 1000 négyzetméternyi vízfelület (Tapolcához hasonlatosan) a belvárosban ismét felszínre kerülhetne, természetesen a felújított Fürdő Szállóval egyetemben. Érdemes rákeresni.

 

És, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy az első magyarországi fedett uszoda cím hozzánk és Esztergomhoz legyen köthető?

 

Keltsük jó hírét, ahol és amikor csak lehet!
És nem utolsó sorban, legyünk erre is “kellően és hangosan” büszkék!

Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. fürdő-telektömbjének beépítési helyszínrajza.

Sárosi Attila helytörténész                                                                                                            Esztergom Anno